Bánhegyesy Éva: ÉPÍTÉSZET ÉS MÉDIA

A dolgozat a filmekben megjelenő építészetet elemzi. A mondanivalót, a megjelenítendő kort, társadalmat, vagy képzeletbeli világot különböző eszközökkel, építészeti elemekkel lehet kifejezni, nyomatékosítani. Az egyes elemek nem csak a történet alátámasztásaként, díszleteként jelenhetnek meg, hanem önálló elemként, egyfajta szimbólumként is. Konkrét példákon keresztül vizsgálom az építészet és a filmek viszonyát. A filmeket további kategóriákra osztva műfaj alapján az építészeti stílusok (nagy általánosságban) változnak, így párhuzam fedezhető fel a történet és a filmhez választott helyszínek és díszletek között.


1. Korszakok ábrázolása
Az első kategória olyan filmeket mutat be, melyekben egy bizonyos kort mutatnak be, idéznek fel. Ezeknek a koroknak az érzékeltetésében fontos szerepet játszik az építészet: az akkor új építésű épületek ábrázolása, utak állapota, kialakítása, jellegzetes anyagok használata (burkolatok, és egyéb részletek). És természetesen az épületbelsők berendezése is fontos szerepet játszik: az építészeti stílusokkal együtt változó bútorok, berendezési tárgyak. Az alkotók ezek segítségével az évszám kimondása nélkül is utalni tudnak a megidézni szánt korra.

1.1 A legényanya (1989)
A fekete-fehér magyar film egy vígjátékba csomagolt politikai szatíra. Az Isten háta mögötti kisfaluban (ahol még a gyorsvonat sem áll meg), Rátóton játszódik, közel az osztrák határhoz. Ez egy tökéletes helyszín, ahol megfelelően bemutatható, és így kifigurázható az előző rendszer.
A falu házai a korra jellemző, rombusz formájú elemekkel fedett, kontyolt tetős, négyzetes alaprajzú, új családi házak, illetve a régi tornácos parasztházak. A történet és a közösség életének fő helyszíne a kocsma, ahol a fő döntések megszületnek. A kis helység, ahol mindig van forgalom, lambériával burkolt, mintás tapétával borított falú, színes papírfüzérekkel díszített. A másik fő helyszín pedig a közösségi ház, ahol a kötelező gyűlésekre összegyűlhetnek a falu Bélái. A teremben egy kis színpadra tett padra ülhetnek le a falu megválasztott elöljárói. A textillel díszített színpad, a csillagokkal díszített, akkor használt nyomtatott betűtípussal írt szövegek mind a korra jellemző elemek. A történet során a fővárosba utazik az egyik női szereplő, ahol segítséget akar kérni a felsőbb vezetőktől, ezért a Parlamentbe megy. A kontraszt nagyon erősen érezhető, az addig megismert szegény, poros falu házai, és a hatalmas, erősen díszített, ragyogó, vörös szőnyeggel leterített padlójú Országház épülete között. A kamera is olyan perspektívában mutatja a betévedt asszonyt, hogy annak kicsinységét erősítse a monumentális térben. A szakrális látványtól szédelgő szereplő, miután nem találja a keresett királyt, Szent István szobrához kezd el imádkozni. A képviselők a megyei tanács elnökét látogatják meg, akinek hatalmas fehér irodájában az asztalon kívül egy zongora van, amivel eltöltheti az idejét. Az üres helyiségben leterített szőnyegcsík „mutatja az utat”, melyen az elnök elé járulhatnak. A túlzott méret és a kevés berendezés felfogható a kor kigúnyolásaként, miszerint a nagy tisztelettel (és természetesen fizetéssel) járó cím kevés feladattal és munkával jár, valójában üres kinevezés. Ezzel ellentétben, a faluban dolgozó munkásemberek egyszerű körülmények között élnek.

1.2 Zimmer Feri (1998)
A magyar vígjáték helyszíne a Balaton. Ez a film is gúnyosan mutatja be korát, melyben a magyar tengerhez nyaralni érkező magyar és sok német turistával megtelt üdülő életét ábrázolja. A főszereplő természetesen meg akar gazdagodni a kibérelt üdülőn. A történet végig az épületben és akörül, illetve a tóparton játszódik.
A fasorral árnyékolt utcában egymás után jelzik a táblák a kiadó szobákat. A többszintes ház lapos tetős, középfolyosós elrendezésű. Racionálisan kiosztott kis ablakai a földszinten be vannak rácsozva. Udvara kopár fűvel borított, hatalmas fenyőkkel beültetett, drótkerítéssel körbevett. Több szórakozást és kikapcsolódást segítő eszközt is található itt: jellegzetesen kékre festett kerti zuhanyzó, pingpong asztal, műanyag napernyők és asztalok. Az étterem az iskolai menzát idéző: linóleum padlóburkolat, 45 fokos szögben elforgatott négyszemélyes faasztalok, azokra piros-fehér vászon és rajta viaszosvászon terítő terítve, fém borítású átadópult. A bárban élénk narancssárga műbőr fotelek, hozzá színben illő műanyag ernyős lámpák, a konyhában színes szalagfüggöny, vastag, nehéz, sárga és zöld színű sötétítőfüggönyök, a szobákban az ágyak mellett szőnyeg falvédők egyértelműen jelzik az ábrázolt kort. Az udvaron a bejárathoz közel fémből és üvegből épült portásfülke található, a kert végében pedig az elmaradhatatlan fás kamra, amiben inkább lomokat tárolnak, illetve a személyzet alvóhelyéül szolgálhat.
A történet nem egy felsőkategóriás szálláshelyet mutat be, ennek megfelelően vannak a tárgyak összeválogatva, habár az adott időben más választék nem is nagyon volt, ezért mondhatjuk, hogy reális képet festett ezzel az akkori magyar életkörülményekről.

2. Elvont mondanivaló
Az elemzés második részében egy sejtelmes történetű, de mégis teljesen valós helyszínen játszódó filmben alkalmazott építészet kerül elemzésre.

2.1 Kontroll (2003)
A film a budapesti metróban készült, igényesen és látványosan ábrázolva annak valódi építészeti részleteit. Műfaja vitatott: krimi-akció-thriller, vígjáték, vagy társadalomszatíra. Mindegyik műfaj elemei felfedezhetőek benne, úgy ahogy az a képi és hangulatvilágában is érzékelhető. Megjelenik a metró különleges fényeiből és árnyékaiból egy misztikus képi világ, mely a thriller műfajával hozható párhuzamba, illetve a kelet-európai miliőt idéző metródesign, ami a megfáradt ellenőrökkel és a metrón utazó főbb jellemek bemutatásával a társadalomszatíra műfajára utal.
A főszereplő ki szeretne lépni megszokott környezetéből, el akar bújni, menekülni. Ezért tűnik el a föld felszínéről. A filmben a metró, mint helyszín, egy másik világot jelenít meg. A főhős lelkiállapota komor, akár a metró sötét és zegzugos, rejtélyes hálózata. Az ellenőrök az életből kiszorított figuraként jelennek meg a földalatti világban, ahol megtalálják a helyüket, barátságokat kötnek.
A filmkészítők szerencséjére, a retrós hangulatú helyszínt nem kellett „újraépíteni”, hiszen ez a mai napig őrzi régi hangulatát, mely a film látványvilágában is erősen érzékelhető.
A „valós” és a földalatti világot (ténylegesen is) összekötő elem, a mozgólépcső fontos eleme a történetnek is, például amikor a történet végén a főhős visszatér, felemelkedik – így miután megjárta a föld alatti poklot, eljut a mennybe. A fény világába jutva – a mesterséges fények világa után - kezdhet új életet.

3. A társadalom bemutatása
A filmek helyszínei nemcsak korra, cselekményre, hanem a társadalomra is utalhat. A bemutatott példában különböző rétegek ellentétéről szól a történet, amit jól kiválasztott forgatási helyszínekkel, különböző negyedekkel lehet erősíteni.

3.1 Bűnös viszonyok (2006)
A Londonban játszódó film főszereplője egy építész, aki a Kings Cross rehabilitációját irányítja. A történet valós társadalmi konfliktusokat mutat be a londoni gazdag középosztálybeli férfi és a szegénynegyedben élő bosnyák menekült fiú között, aki rossz társaságba keveredve éjszakánként lopni jár. Az építész a projekt miatt London szegénynegyedében bérel irodát, így kerül kapcsolatba a fiatalokból álló, esténként betörő bandával. A helyszín a valóságban is egyfajta olvasztótégely, sokféle ember lakik itt, ezért is eshetett erre a helyre a választás.
Az építésziroda elhagyatott raktárépületek negyedében található, az ideiglenesen bérelt iroda is egy átalakított raktárépület, mely a céghez mérten színvonalasan lett kialakítva, felújítva. Így válhatott a betörő banda célpontjává.
A betörőt követve jutunk el a szegénynegyed helyszínéül választott 520 lakásos Rowley Way telepre, mely 1968-ban épült. Az egyforma, előre gyártott betonpanelekből épült sorházakból álló szürke utcakép, sötét lépcsőházak, kis lakások nyomasztó hangulatúak, a végtelennek tűnő házsorok a kilátástalanságot sugallják. A kis lakás rendetlen, zsúfolt hatású, ezzel ellentétben a tehetős főszereplő természetesen kertvárosi környezetben él többszintes lakóházában, mely letisztult, minimalista belsőépítészetével sugallja, hogy lakója élete „rendben van”.

4. Helyszínváltás
A nagyvárosból vidékre menekülés kedvelt téma a filmek világában. Ilyenkor természetesen két teljesen különböző világot és életstílust mutatnak be.

4.1 Ház a tónál (2006)
A romantikus film fő helyszíne Chicago és környéke, ami a film építészetében egyértelműen tükröződik. A tóparti ház a modern nyaralók stílusában épült, nagy üvegfelületek, teljes panoráma, acél pillérekre szerkesztve, a víz fölé lebegtetve. Egységet mutatnak a filmben választott építészeti elemek: méghozzá a chicagói iskola stílusát jelenítik meg. A női főszereplő a chicagói kórházban dolgozik, ami egy tipikus magasház épület. Forgattak jelentet a Chicago Architecture Foundation székházban is.
A nagyvárosban, magasházak között élő szereplők életük egy fordulópontján a természetbe, magányra vágynak, így esik a választásuk egy különálló házra. Ezzel építészetileg is erősítve a kontrasztot, a megunt, betondzsungelben töltött hétköznapi életük, és a természetbe való kiszabadulásuk között.
Érdekesség, hogy a történetben szerepel egy padlásjelenet, viszont a modern stílusban tervezett lapostetős háznak természetesen nincs tetőtere, így azt az eresz alatti részben forgatták.

5. Elképzelt világok
Végül pedig a fiktív helyszínen, illetve jövőben játszódó filmekről lesz szó, melyekről információink nincsenek, azonban bizonyos elemek alkalmazásával sokan egyértelműen asszociálhatunk a megjeleníteni kívánt világra. A jövőt sokszor egy nagyon letisztult, mindentudó technikával felszerelt világban képzeljük el. A másik témát, a valósággal párhuzamosan valahol létező varázslók világát pedig valahogy a múltba helyeznénk, középkori stílusjegyekkel párosítanánk. A jövő racionális, gépiesített, míg a varázslóvilág megmagyarázhatatlan, kérdésekkel és kétségekkel teli, akárcsak a középkor világa a mai ember számára.

5.1 Én, a robot (2004)
A film műfaja fantasztikus akciófilm, ami a néhány évtizeddel későbbi Chicagóban játszódik, amikor a robotok az emberek életének részei. A történet a robotok és az emberek konfliktusát mutatja be, ezáltal kérdéseket vet fel a teljesen gépiesített világ létjogosultságáról.
Mint ahogy az sok más filmben is megfigyelhető, a jövő bemutatására előszeretettel használt építészeti elemek a szürke, rideg beton, acél és az üveg. A berendezések is acélból készülnek, az ülőbútorok többnyire acélvázas bőrhuzatú bútorok. Minden gépesített, az elektronikai eszközök beépítettek. A nagyvárosi helyszínen természetesen toronyházak jelennek meg, zöld növényzetet egyáltalán nem található. A város vagyonos lakói fényes üvegépületekben élnek, a szegényebbek a külváros elöregedett házaiban. Így Chicago ideális helyszín volt, ahol modern és fél évszázados épületek állnak egymás mellett. A robotokat gyártó cég irodája óriási épületével a hatalmat érzékelteti. A díszlet abszolút realisztikus, megvalósítható, hogy a néző könnyen beleképzelhesse magát a jövőbe, amikor robotok járnak körülötte.
Ezzel a futurisztikus, abszolút rideg képi világgal érzékelteti, hogy valójában már egy gépek uralta világban mozognak az emberek. Mintha a technológia felülkerekedett volna az emberi érzelmek, az emocionális gondolkodás fölött. Ezáltal az emberből is robot lesz.

5.2 Harry Potter filmek
A hét fejezetből álló regény egy egészen gazdag fantáziájú világot mutat be: a boszorkányok és varázslók világát. Már a téma is sejteti, hogy a filmben sok különleges effekt várható. A történet a regény születésének helyén játszódik, Angliában. Azonban két síkon mozognak a szereplők: a valós, normális emberek lakta világban, és a varázslók különleges, furcsaságokkal teli világában. A kettő közötti átjárók hétköznapi tárgyak, elemek, mint például egy fal a londoni King’s Cross pályaudvar két vágánya között, melyen a különleges képességekkel rendelkező személyek juthatnak csak át a másik világba. A film ezért valós helyszíneken is játszódik, sok jelenetet viszont épített díszletek között forgattak, vagy teljesen számítógéppel modelleztek meg.
A történet egy átlagos angol családnál indul, akik ennek megfelelően egy londoni kertvárosban laknak. Egyforma utcák és házak sora, melyeket esetleg csupán színük, vagy számozásuk különböztet meg egymástól. Ezzel az illeszkedéssel a mintacsaládot próbálják a külvilág felé sugallni, azonban ők is tudják, hogy ez nem így van. A kelletlenül befogadott fiú előtt rejtegetik igazi múltját, közben rettegnek, hogy ez kiderül. Az addig a lépcső alatti gardróbban élő fiút iskolakezdés idején átviszik a varázslók birodalmába, ahol egy ingergazdagabb környezetbe kerül. Az iskola, ahova költözik a tanítás idejére, egy hatalmas kastély, mely számos meglepetést és titkot tartogat. Az iskolát több hektárnyi erdő veszi körbe, az itt játszódó jeleneteket nemzeti parkokban forgatták. A boszorkányvilágot az oxfordi gótikus épületek ihlették, több jelenetet vettek fel itt. Az iskola hatalmas étkezője, melynek filmbeli mennyezete mindig a kinti eget imitálja, Christ Church College-ban található, ennek lépcsői szintén megjelennek a filmben, azonban ott már számítógéppel meg is mozgatták azokat: időnként maguktól elfordulnak a lépcsőkarok a hatalmas térben. Anglia délnyugati részén található gótikus, gazdagon díszített Gloucester-katedrálisban vették fel a folyosói jeleneteket. Az Alnwick kastély külsejét adta a filmhez, az iskola mellett játszódó részeket vették fel itt. A norman Durham kastély pedig az iskola belső udvarát adta. Az iskola sok kisebb hengeres toronnyal van ellátva, rózsaablakokkal és vízköpőkkel díszített, hatalmas tömegű többszintes épület. A stúdió - ahol a többi helyszínt megépítették- területe 50 ezer négyzetméter, valaha Rolls-Royce gyár volt. London központjától 30 kilométerre északnyugatra, Watford északi részén, Nyugat-Hertfordshire-ben található. Előfordult, hogy két különböző szobában játszódó jelenetet vettek fel ugyanazon díszletek között, ekkor azonban teljesen más tárgyakkal töltötték meg a szobát. A film sejtelmességét fokozza az országra jellemző állandóan ködös és borús időjárás is.
A valóságos, varázslatoktól mentes világ teljesen a mai kort tükrözi, időben egyértelműen a jelenben játszódik, míg a varázslók világában visszacsöppenünk a múltba. A szereplők öltözködése, eszközeik nem utalnak a jelenre, pedig tartják a kapcsolatot a másik világgal, mégis érezhető egy erős elszigetelődés. A misztikusnak gondolt középkor megelevenítésével ábrázolja az alkotó a varázslók rejtélyekkel teli világát, így ellentétbe állítva az ahhoz képest kiszámítható, unalmas valósággal.

Összefoglalás
Az elemzett filmek alapján elmondható, hogy a jól alkalmazott építészeti elemek, legyen az a megfelelő helyszín, vagy csak berendezési tárgyak jó megválasztása, mind segíthetik a mondanivaló átadását, a környezet megjelenítését, ezáltal pedig elrepíteni a nézőt a bemutatni kívánt világba.